Téveszmék és hallucinációk

Az Alzheimer-kórnak és a demencia különböző típusainak jellemző tünetei lehetnek a téveszmék és a hallucinációk. Ilyenkor a betegek a valóságtól eltérő módon tapasztalják meg a körülöttük lévő világot. 

Téveszmék esetén a beteg hamis hiedelmek rabja. Hiába sorakoztatunk fel bizonyítékokat,  nem tudjuk őt meggyőzni. Például azt gondolhatja, hogy valaki lakik vele, holott egyedül él. A téveszmék paranoid képzetek formájában is megjelenhetnek. A beteg olyasmivel vádolhat másokat, ami meg sem történt. Például eltesz valamit, majd lopással vádolja a környezetét. Előfordulhat, hogy a beteg azt hiszi, hogy a „nyomában vannak”, pl. meg akarják mérgezni. 

A hallucináció olyan téves érzékelés, amely azonosítható külső inger nélkül jön létre. A beteg számára valóságosnak tűnik, de ezt rajta kívül senki más nem érzékeli. A hallucináció kelthet jó vagy rossz érzéseket is. 
A demens betegek hallucinációi bármelyik érzékszervre kihathatnak. Leggyakrabban vizuális- (olyasmit lát, ami nincs ott), vagy hallásingerekkel (nem létező zajokat, hangokat hall) járnak. Vizuális hallucináció lehet például, hogy a beteg azt látja, hogy bogarak mászkálnak az ágyon. Persze, az is lehet, hogy elnéz valamit, például egy felakasztott köntöst embernek néz, mivel nem látja jól. Ilyesmi természetesen bárkivel előfordulhat, és nem számít hallucinációnak. 


Lehetséges okok

  • Különféle gyógyszerkombinációk (keressük fel a beteg orvosát)
  • Ismeretlen emberek, ismeretlen környezet 
  • A szokásos napi rutin megváltozása 
  • Rossz megvilágítás 
  • Túl sok ingerrel járó környezet (túl zajos, túl sok ember, túl sok zavaró tényező) 
  • Sundowning: a zavartság egy formája, amelyet a demens betegek késő délután tapasztalhatnak. 

 

Hogyan reagáljunk, ha a betegnek téveszméi vannak, vagy hallucinál? 

  • Derítsük ki, hogy a betegnek nincs-e problémája a látásával, hallásával. 
  • Bizonyosodjunk meg róla, hogy jó a megvilágítás. 
  • Bizonyosodjunk meg róla, hogy a beteg kiegyensúlyozottan táplálkozik (emésztési zavar, vagy kiszáradás miatt előfordulhat, hogy nem jut elég tápanyag az agyba). 
  • Biztosítsunk a beteg számára kényelmes környezetet (az ismeretlen emberek, az ismeretlen környezet összezavarhatják). 
  • A beteg napi rutinja ne változzon. 
  • Ha lehetséges, ne változzon a beteg környezete. 
  • Keressünk a betegen sérüléseket, zúzódásokat (olyan esés, ami senkinek nem tűnt fel, okozhat hallucinációkat). 
  • Derítsük ki, hogy a hallucinációk, és a téveszmék zavarják-e a beteget. (Ha kellemesek, nem biztos, hogy érdemes foglalkozni velük.)
  • Derítsük ki, hogyan csökkenthetjük a beteg szorongását. (Például, ha a beteg azt mondja, hogy ellopták a nyakláncát, segítsünk neki a keresésben, vagy foglaljuk le valamivel). 
  • Az érzésekre reagáljunk, ne a problémákra. Ahelyett, hogy ellentmondunk a betegnek, adjunk helyt aggodalmának. 
  • Ne mérgelődjünk a beteg miatt, ne vitatkozzunk vele, mert nem lehet igazunk. Jusson eszünkbe, hogy a hallucinációk, tévképzetek valóságosnak tűnnek a beteg számára. 
  • Derítsük ki, hogy mi van a gyanúsítások hátterében. Akár igaza is lehet a betegnek. Lehetséges, hogy tényleg áldozattá vált. 
  • Próbáljuk ismerős dolgokkal lekötni, pl. zenével, mozgással, kártyázással, fényképek nézegetésével. 
  • Biztosítsuk a beteget támogatásunkról.