Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Sundowning

1. Nyitólap
2. Küzdelem a demenciával
3. A magatartásformák megértése
4. Sundowning

A sundowning az Alzheimer-kórral és a demencia egyéb típusaival társuló tünet lehet. Ilyenkor a beteg összezavarodik, ideges lesz, agresszívvá, zaklatottá vagy nyugtalanná válik általában késő délután, vagy kora este. 
Az alzheimeres, demens betegek nagyjából kétharmadának lehet ilyen jellegű problémája. A Sundowning a betegség bármely fázisában kialakulhat, a középső stádiumban a leggyakoribb, később pedig ritkábban fordul elő. 
A sundowning gyakran hatással van az életminőségre, és fárasztó lehet a gondviselő számára. 

A sundowningra jellemző viselkedésformák

• A beteg követelőző vagy agresszív lesz. 
• Tévképzetei vannak, hallucinál. 
• Járkál, vagy elkóborol. 
• Hirtelen felindulásból cselekszik. 
• Megpróbálja elhagyni otthonát. 
• Problémát okoz számára mások megértése. 
• Problémát okoz számára olyan tevékenységek végrehajtása, amelyek a nap korábbi szakaszaiban nem okoztak nehézséget. 

Mi okozza a sundowningot? 

Számos dolog kiválthatja, többek között: 

• A nap végére elfárad a beteg (emiatt nehezebben viseli a stresszt).
• Rossz megvilágítás, az árnyékok megszaporodása (összezavarhatja, hallucinációkat okozhat, különösen, ha a mindennapi tárgyak a sötétben máshogy néznek ki). 
• A demencia miatt a napi (cirkadián) ritmus felborulhat (alvási, ébrenléti szokások).
• A reggelhez képest délután nincs annyi tennivaló (ez nyugtalanságot okozhat a későbbi napszakban). 

Mit tehetünk? 

A sundowning megszüntetése kihívást jelenthet, nem feltétlenül sikerül azonnal. Mindenki más, és máshogy reagál. Vannak bizonyos módszerek, amelyekkel megelőzhetők, vagy enyhíthetők a sundowning epizódok.

• Derítsük ki, hogy a tünetekért nem valamilyen egyéb dolog felelős-e (éhség, mosdóba kell mennie, fájdalom). 
• Hagyjuk a beteget pihenni a különböző tevékenységek között. 
• Ne szervezzünk programot, találkozót késő délutánra, vagy estére. 
• Ne engedjük, hogy túl sok, a zavarodottságot fokozó inger érje a tv-ből, rádióból. 
• Mikor sötétedni kezd, biztosítsunk megfelelő megvilágítást, hogy ne legyen annyi árnyék. 
• A hintaszék megnyugtató lehet. 
• Ha a beteg sétál, vagy valamilyen egyéb mozgást végez a nap folyamán, később nem válik olyan nyugtalanná, nem akar majd kóborolni. 
• Foglaljuk le napnyugtakor (segítsen vacsorát készíteni, terítsen meg stb.).
• Tartsunk csendes pihenőt, ha az segít. 
• Csökkentsük a reggeli koffein- és cukorbevitelt. 
• Amennyire lehet, tartsunk egy állandó étkezési és alvási rendet. 
• Segíthet megtalálni a kiváltó okot és a megfelelő stratégiát, ha naplót vezetünk. 
• A szokásos esti tevékenységek (sötétítő behúzása, lámpák felkapcsolása) végzése közben a beteg könnyebben megtalálja a helyét. 
• Változtassuk meg az alvás körülményeit, vigyünk be egy kényelmes széket a hálószobába, tegyünk be éjszakai világítást, hagyjuk nyitva az ajtót. 
• Az beteg kezelőorvosa javasolhatja bizonyos gyógyszerek, antipszichotikumok, altatók, alvást segítő hormonok (melatonin) szedését a tünetek enyhítésére. Ezek segíthetnek, de szedésük súlyos mellékhatásokkal járhat, pl. szédülés, álmosság, függőség. Mielőtt gyógyszert alkalmazunk, próbálkozzunk meg más módszerekkel. Konzultáljunk a kezelőorvossal.