Depresszió
Mindenkinek vannak hangulatingadozásai. Az Alzheimer-kórban szenvedők és a demens betegek azonban jellegzetes hangulatváltozásokat tapasztalhatnak meg. Depressziósak lehetnek, elzárkózhatnak, elveszíthetik érdeklődésüket a korábban kedvelt dolgok iránt. Lehet, hogy az érzelmeiket sem tudják befolyásolni.
Fontos tudatosítanunk, hogy a betegek még a betegség késői fázisában is meg tudják élni a boldogságot, a szeretetet, a félelmet és a szomorúságot. Figyeljünk a hangulatukra, és segítsük elő, hogy a lehetőségekhez mérten élvezhessenek minden napot.
Mi a depresszió?
A depressziós személyek általában szomorúnak, ingerültnek érzik magukat, reménytelennek gondolják az életüket. Az ilyen személyek gyakran szoronganak, és a kirekesztettség érzése lesz rajtuk úrrá. Ismert tény, hogy 65 éves kor fölött nő a depressziósok száma. A demens betegek 40-50%-ánál jelentkezik a depresszió, amely ronthatja a demencia tüneteit. A depresszió miatt fokozódhat például a feledékenység, a zavarodottság, a szorongás. Fontos kideríteni, hogy a demens beteg valóban depressziós-e, mivel a depresszióra is hatással lehet a demenciával összefüggő kezelés.
A depresszió tünetei hasonlíthatnak a demencia tüneteihez, ezért gyakran nehéz megállapítani a demens beteg esetében a depressziót. Néhány gyakori tünetre figyeljünk oda:
- A beteg elveszti érdeklődését olyan tevékenységek iránt, amelyeket korábban kedvelt.
- Nincs energiája.
- Alvászavar alakul ki.
- Fokozott zavarodottság figyelhető meg nála.
- Étvágya romlik, fogy.
Ha felmerül a depresszió gyanúja, konzultáljunk a beteg kezelőorvosával.
A depresszió lehetséges okai
- A betegség korai fázisában depressziót okozhat az, hogy a beteg tudomást szerzett a betegségéről.
- A demens betegek egy részénél a társas érintkezés és a kapcsolatok hiánya okozhat depressziót.
- A kimerültség összefügghet a depresszív tünetekkel.
- Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat depresszió. Kérdezzük meg a beteg kezelőorvosát, hogy szed-e a beteg ilyen gyógyszert.
Mit tegyünk?
- Bíztassuk arra a beteget, hogy csináljon élvezetes dolgokat, sétáljon, mozduljon ki.
- Legyenek reális elvárásaink. Ha túl sokat várunk a betegtől, frusztrálttá válhat, elbizonytalanodhat.
- Alakítsunk ki állandó napi rutint. Így magabiztosabb lesz a beteg, és csökken a zavarodottsága.
- Segíthet a tanácsadás, a kognitív viselkedésterápia és a csoportterápia.
- Hatékonyak lehetnek az antidepresszáns gyógyszerek. Beszéljünk erről a kezelőorvossal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!