Depresszió

Mindenkinek vannak hangulatingadozásai. Az Alzheimer-kórban szenvedők és a demens betegek azonban jellegzetes hangulatváltozásokat tapasztalhatnak meg. Depressziósak lehetnek, elzárkózhatnak, elveszíthetik érdeklődésüket a korábban kedvelt dolgok iránt. Lehet, hogy az érzelmeiket sem tudják befolyásolni. 

Fontos tudatosítanunk, hogy a betegek még a betegség késői fázisában is meg tudják élni a boldogságot, a szeretetet, a félelmet és a szomorúságot. Figyeljünk a hangulatukra, és segítsük elő, hogy a lehetőségekhez mérten élvezhessenek minden napot. 


Mi a depresszió? 

A depressziós személyek általában szomorúnak, ingerültnek érzik magukat, reménytelennek gondolják az életüket. Az ilyen személyek gyakran szoronganak, és a kirekesztettség érzése lesz rajtuk úrrá. Ismert tény, hogy 65 éves kor fölött nő a depressziósok száma. A demens betegek 40-50%-ánál jelentkezik a depresszió, amely ronthatja a demencia tüneteit. A depresszió miatt fokozódhat például a feledékenység, a zavarodottság, a szorongás. Fontos kideríteni, hogy a demens beteg valóban depressziós-e, mivel a depresszióra is hatással lehet a demenciával összefüggő kezelés. 

A depresszió tünetei hasonlíthatnak a demencia tüneteihez, ezért gyakran nehéz megállapítani a demens beteg esetében a depressziót. Néhány gyakori tünetre figyeljünk oda: 

  • A beteg elveszti érdeklődését olyan tevékenységek iránt, amelyeket korábban kedvelt. 
  • Nincs energiája. 
  • Alvászavar alakul ki. 
  • Fokozott zavarodottság figyelhető meg nála. 
  • Étvágya romlik, fogy.

Ha felmerül a depresszió gyanúja, konzultáljunk a beteg kezelőorvosával. 


A depresszió lehetséges okai

  • A betegség korai fázisában depressziót okozhat az, hogy a beteg tudomást szerzett a betegségéről. 
  • A demens betegek egy részénél a társas érintkezés és a kapcsolatok hiánya okozhat depressziót. 
  • A kimerültség összefügghet a depresszív tünetekkel. 
  • Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat depresszió. Kérdezzük meg a beteg kezelőorvosát, hogy szed-e a beteg ilyen gyógyszert. 

 

Mit tegyünk? 

  • Bíztassuk arra a beteget, hogy csináljon élvezetes dolgokat, sétáljon, mozduljon ki. 
  • Legyenek reális elvárásaink. Ha túl sokat várunk a betegtől, frusztrálttá válhat, elbizonytalanodhat. 
  • Alakítsunk ki állandó napi rutint. Így magabiztosabb lesz a beteg, és csökken a zavarodottsága. 
  • Segíthet a tanácsadás, a kognitív viselkedésterápia és a csoportterápia. 
  • Hatékonyak lehetnek az antidepresszáns gyógyszerek. Beszéljünk erről a kezelőorvossal.