Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Az állatok és a demencia

Az állatok sokunk életébe csempéznek örömet: egy szőrös kedvenc fontos rutint motivációt jelenthet, valamint megnyugtató jelenlétük segít, amikor lehangoltak vagyunk. Nem meglepő tehát, hogy komoly terápiás értéke is lehet a szorongással, depresszióval és demenciával küzdő idősek számár a négylábú társainkkal töltött időnek. Ma már egyre gyakoribb, hogy kiképzett terápiás állatok látogatják az idősotthonokat, hogy javítsák az ott lakók hangulatát, kommunikációját és fokozzák aktivitásukat.

Ali Stearn például már hat éve viszi rendszeresen Jack Brock névre hallgató, alig 70 centiméter magas Shetland póniját idősekhez látogatóba. A rendkívül nyugodt, kedves természetű törpeló nem csak a lakók, hanem az otthon személyzetének is nagy kedvence.

Alinak rengeteg szép emléke van a Jackkal folytatott látogatásaiból. Az egyik legkedvesebb ezek kövül egy demenciával élő idős hölggyel, Avával kapcsolatos, akinek állapota az évek során egyre romlott, míg végül már nem kommunikált a külvilággal. Egy délután épp a pónit simogatta, amikor az állat eltüsszentette magát. Ava erre kuncogni kezdett és két szót is tisztán kimondott: völgy és szekér. Amikor az ápolók később beszéltek a hölgy családjával, kiderült, hogy egy farmon nőtt fel, lovak között. 

Nem minden állatnak kell terápiás kiképzésben részt vennie ugyanakkor ahhoz, hogy a családtagok számára fontos megnyugtató jelenlétet jelentsenek. Jan számára például a macskája, Harry elengedhetetlen szerepet játszott a nő demenciával élő szüleinek életében. Mindkét idős ember többet mosolygott és kevésbé volt nyugtalan a macska jelenlétében, aki igen szeretett bekucorodni az emberek ölébe. Jan édesapjának élete utolsó két hetében komoly fájdalmai voltak – Harry alig hagyta el a betegágyat és jelenlétében mindig ellazultabbnak mutatkozott és jobban aludt az édesapa.

Jasmine nagymamájánál fiatalon, 65 évesen jelentkeztek először a demencia jelei. A háromgenerációs háztartásban tíz háziállat is van: négy nyúl, négy papagáj, egy kutya és egy macska is gazdagítja a mindennapokat. Jasmine nagymamája mindegyik állattal sokat beszélget, ám szívéhez a macska, Merlin áll a legközelebb. A nyugodt és méltóságteljes cica sokat segít nagymamának megnyugodnia, amikor zavart. Merlin ráadásul állandó stimulációt is jelent az idős asszony számára. Az állatról való gondoskodás továbbá célt és struktúrát is ad az életének.

A brit Dementia UK alapítványnál is felismerik az állatok jelentőségét a demenciával élők életében és olyan megoldásokat keresnek, amik segítségével minden egyes idősotthonban lehetőség van az állatasszisztált terápia pozitív hatásainak kiaknázására. 

Az elképzelések között a Jackhez, Harryhez és Merlinhez hasonlító négylábúakon kívül még a speciálisan erre a célra kifejlesztett robotikus plüssállatok ötlete is csatlakozik. Ezek segítségével ugyanis megkerülhető annak a nehézsége, hogy hogyan lehet megoldani egy idősotthonban az élő állatokról való felelősségteljes gondoskodást.

Az eddigit tapasztalatok alapján a plüssállatok is hatékonynak bizonyultak a kommunikáció és interakció növelésében, a hangulat javításával. A mozgó, hangot adó, puha robotállatokkal a lakók épp úgy bántak, mintha élő állatok lettek volna. Habár a hasonló megoldások nem pótolják az emberi társaságot és támogatást, a szakértők szerint remek kiegészítésként szolgálhatnak hozzá.