Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Egyre közelebb kerülünk a demencia labortesztjéhez

Nagy lépést tett a tudomány egy, a demenciát akár egy évtizeddel előrejelző laborteszt kidolgozásához – írja a Guardian. Sikerült ugyanis a tudósoknak négy olyan fehérjét azonosítani, amelyek speciális mintázata a betegség előjeleként értelmezhető.

A brit UK Biobank projektből származó vérminták elemzése során olyan biomarkereket találtak, amelyek a későbbi Alzheimer-kór és vaszkuláris demencia kialakulására utalhatnak. 
Mikor ezt a speciális négyfehérjés mintázatot olyan hagyományos kockázati faktorokkal együtt nézték, mint az adott személy életkora, neme, iskolázottsága és genetikai hajlama, a kutatók 90 százalékos pontossággal tudták – akár 15 évvel a valós klinikai diagnózist megelőzően – előrejelezni, hogy valakinél demencia fog kialakulni.

A vizsgálatban 52 ezer önkéntes vérmintáját fagyasztották le 2006–2010 között, majd másfél évtizeddel később elemezték őket. A résztvevők közül eddig 1400 személynél alakult ki demencia. 
A mesterséges intelligenciát alkalmazó technológia összesen ezerötszáz fehérje közötti kapcsolatot elemezve arra jutott, hogy a Gfap, Nefl, Gdf15 és az Ltbp2 fehérjék szokatlanul magas szintje volt jellemző azokra, akiknél később Alzheimer-kórt, vaszkuláris demenciát vagy valamilyen más demenciatípust diagnosztizáltak.

Az elképzelés szerint az agyban zajló gyulladás az astrocyta nevű agysejteket arra ösztönzi, hogy túltermelje ezen fehérjék egyikét, a Gfap-t, ami az Alzheimer-kór egy már ismert biomarkere. A Nefl fehérjét az eddigi kutatások az idegrost-károsodásokkal hozták összefüggésbe, míg a megemelkedett Gdf15 azokra a helyzetekre jellemző, amikor az agy véredényei károsodnak. 
A kutatók a vizsgálatban azt tapasztalták, hogy a Gfap és az Ltbp2 fehérjék emelkedése kifejezetten a demenciára volt jellemző – akár tíz évvel a betegség felbukkanása előtt.
Prof. Jianfeng Feng úgy nyilatkozott, miszerint reményeik szerint idővel a brit egészségügyben szűrőtesztként alkalmazható eljárást fognak majd tudni kifejleszteni. Ehhez azonban több kutatásra van szükség a témában.

Világszerte több mint 55 millióan élnek demenciával – számuk 2030-ra a 78 milliót is elérheti. A betegek nagyjából 70 százaléka Alzheimer-kórral, míg 20 százalékuk vaszkuláris demenciával él. 
Az eddigi eredmények és a friss adatok pedig mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a közeljövőben sikerrel tudjuk idejekorán azonosítani a demenciás eseteket és a megfelelő kezelést alkalmazhassuk.