Felejtek.hu
Demencia az ókorban
Könnyen azt hihetnénk, hogy a demencia az emberiséggel egyidős betegség, amit már az ókorban is ismertek. Egy új vizsgálat azonban arra derített fényt, hogy ez korántsem biztos, hogy így van.
A Science Daily beszámolója szerint a 2000-2500 éves ókori görög és római orvosi szövegek elemzése arra mutatnak rá, miszerint a manapság rendkívül gyakori súlyos emlékezetromlás az ókorban rendkívül ritkának számított.
A Journal of Alzheimer’s Disease című tudományos szakfolyóiratban közzétett tanulmány úgy érvel, miszerint az Alzheimer-kór és más demenciák a modern környezet és életmód betegségei –kialakulásukhoz pedig nagyban hozzájárul a légszennyezés és az ülő életmód.
A publikáció első szerzője dr. Caleb Finch gerontológus elmondta, hogy már az ógörög szövegekben is találtak ugyan utalást a mai nevén enyhe szellemi hanyatlásnak nevezett jeleségre, ám igen ritkának számított akkoriban ez az állapot. Az ókori rómaiak esetében pedig négy olyan esetleírással találkoztak, ami demenciának feleltethető meg – ám hogy ez pontosan Alzheimer-kór lett volna vagy valami más, nem sikerült megállapítaniuk.
Az orvos egy történésszel, Stanley Bursteinnel elemezte az ókori orvosi szövegeket. Hippokratész és követői például katalogizálták az időskori betegségeket, ám ezek között egyetlen, a demenciára utaló tétel sem szerepel. Pár száz évvel később, a római korban már találtak néhány említést: Galenus például megjegyzi, hogy nyolcvanéves korban egyesek már nehezen tanulnak új dolgokat, míg Plinius az egyik szenátorról írja le, hogy elfelejtette a saját nevét. Ciceró pedig úgy fogalmaz, hogy egyes idősekre jellemző a felelőtlenség, ám ez nem igaz minden öreg emberre.
Dr. Finch azzal magyarázza a történelem során felbukkanó demenciát, hogy ahogy a római városok egyre bővültek, úgy növekedett a légszennyezés is – ezzel együtt pedig a szellemi hanyatlással járó esetek száma. Ráadásul a római arisztokraták főzőedényeiben, vízvezetékeiben, sőt még a borban is megtalálható volt az ólom – azaz tudtukon kívül folyamatos idegmérgezésnek voltak kitéve.
Mivel azonban a kutatóknak nem álltak rendelkezésre demográfiai adatok a két ókori kultúrából, ezért az öregedés mdellezésére egy harmadik kultúrát, a bolíviai Amazonas mentén élő Tsimane Amerindiánokét használta. Rájuk is igaz ugyanis, hogy preindusztriális életmódot élnek, fizikailag nagyon aktívak és rendkívül alacsony, 1 százalék körüli körükben a demencia előfordulása. Ezzel szemben Amerikában a hatvanöt év feletti lakosságban ez az arány 11 százalékos. Mindez arra utal, hogy a modern kori környezetünk, annak szennyezettsége és az életmódunk nagyon sokban hozzájárul a demencia kockázatának megemelkedéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
