Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Miért rossz a memóriám?

Időről időre mindannyian elfelejtünk dolgokat a mindennapi életben, ami teljesen természetes jelenség. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor tanácsos minél hamarabb orvosi véleményért folyamodni. A brit Alzheimer Társaság azokat az okokat ismertette cikkében a memória romlása mögött, amikor nem demencia áll a háttérben.

Önmagában a feledékenység még nem jelenti azt, hogy valaki demenciával élne, hiszen egyénileg eltérő, hogy mennyire jó az emlékezőkészségünk.
Ha azonban úgy tapasztaljuk, hogy a mindennapjainkat is érinti a memóriánk hanyatlása, mindenképpen célszerű felkeresni a háziorvost. Ugyanis akár demenciáról, akár más, kezelhető állapotról van szó, a korai beavatkozás rengeteget javíthat az életminőségünkön.
Az öregedés természetes velejárója például a bizonyos fokú feledékenység. Akkor viszont, ha ez a napi életműködésünkre is kihatással van, feltétlenül beszéljünk orvossal.

Vannak ugyanakkor olyan állapotok és betegségek is, amelyeknél az egyik tünet épp az emlékezeti folyamatok romlása. Ilyenek lehetnek az alábbiak:
•    Depresszió vagy szorongás
•    Mellkasi vagy húgyúti fertőzések
•    Pajzsmirigyproblémák
•    Menopauza
•    Vitaminhiányok, például a B12-vitaminé
•    Koponyasérülések

Ráadásul olyan állapotok is léteznek, amelyek a demenciához hasonló tünetekkel járnak, ám attól eltérő okaik vannak, és emiatt más kezelés is szükséges az esetükben.
Ilyen az enyhe kognitív zavar (MCI), ami kis mértékű, a mindennapokat jelentősen nem befolyásoló emlékezeti és gondolkodási nehézségekkel jár.

A funkcionális kognitív zavar (FCI) szintén gondolkodási és memóriaproblémákban nyilvánul meg, ám ez esetben a nehézségek az idő előrehaladtával nem fokozódnak – sőt, a megfelelő támogatás mellett még enyhülhetnek is.
Emlékezeti nehézségeket ugyanakkor betegségen kívül más helyzetek is előidézhetnek.
Az egyik fontos oknak a stressz számít, ami megnehezíti a koncentrálást, a tiszta gondolkodást és a tanulást is. 
Az alvásproblémák szintén megakadályozzák, hogy az agyunk feldolgozza a napi információkat és azokból emlékeket formáljon. 
Jól ismert, hogy a nagymértékű alkoholbevitel is rontja az emlékezeti folyamatokat – amennyiben ez ritkán fordul elő, a hatás csupán átmeneti, ám az éveken áét tartó, gyakori alkoholfogyasztás hosszú távú agyi károsodást is előidézhet.
Végül egyes gyógyszereknek is előfordulhatnak olyan mellékhatásai, amik érintik a memóriát. Egyes gyógyszerek jelentősen megváltoztathatják a tiszta gondolkodási és emlékezeti készségeinket.
Azt is érdemes ugyanakkor tudni, hogy az információ megértésének és megtartásának nehézsége nem csupán az emlékezet romlására utalhat. A folyamatban ugyanis részt vesz a figyelmi, a feldolgozási és az információmegértésért felelős rendszer is – azaz ezek károsodása szintén állhat a memóriaproblémák mögött. 
Akinek például nehézséget jelent az adott feladatra történő figyelmi fókuszálás, úgy tűnhet, mintha nem emlékezne az információkra, holott valójában a figyelmével vannak problémák.
A látás és hallás romlása szintén komoly akadályt jelenthet a megértésben, ami aztán így kihatással lesz arra is, hogy valaki a (meg nem értett) információkból mennyit képes emlékezetében tárolni és előhívni.