Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

A demencia kockázati faktorai, a progresszió lassítási lehetőségei

 

A demencia globálisan és Magyarországon is növekvő gazdasági, szociális és egészségügyi terhet jelent. A kognitív (gondolkodási) és a magatartási tünetek (BPSD: behavioural and psychiatric syptoms of dementia) kezelésére a kognitív károsodás teljes spektrumában rendelkezésre állnak gyógyszerek.  

 

 

Kockázati faktorok

Egyre több adat gyűlik össze arról, hogy a demencia kockázati faktorainak megismerése, gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelése lassítja a demenciához vezető betegségek progresszióját (1), ami egyéni, gondozói és társadalmi szinten is jelentős beavatkozási lehetőséget és feladatot teremt. 

Amit nem tudunk módosítani
A kockázati faktorokat módosítható és nem módosítható formákra oszthatjuk. A nem módosítható rizikófaktorok az életkor, a nem (nőkben közel kétszer gyakrabban jelenik meg a demencia) és a genetikai faktorok. Bár a kognitív hanyatlás (különösen az Alzheimer-kór) előfordulása az életkorra együtt nő, különösen fontos kiemelni, hogy a demencia nem szükséges velejárója az idősödésnek.  

Potenciálisan befolyásolható kockázati tényezők
A legújabb nemzetközi összefoglalók 12 potenciálisan befolyásolható rizikótényezőt azonosítottak, melyek kezelésével/módosításával akár 40%-kal is csökkenthető vagy késleltethető a demencia kialakulása. Ezek, és a kezelésükre a tanácsok a következők: 

1.    Hypertonia (magas vérnyomás): 
Vizsgálatok szerint a nem kezelt hypertonia (>140 Hgmm szisztolés vérnyomás) 40 éves életkortól növeli az időskori demencia előfordulását (2), emellett több szív-érrendszeri betegség rizikótényezője is. Vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel, a normál vérnyomásértékek fenntartásával akár 10%-kal is mérsékelhető a kockázat. Úgy tűnik, hogy e tekintetben a vérnyomáscsökkentés mértéke az elsődleges, az alkalmazott gyógyszertípus másodlagos (bár ismertek olyan populációs vizsgálatok, amelyek eredményei szerint vannak olyan gyógyszercsoportok, amelyek kedvezőbb hatásúak). 
Fontos tehát a hypertonia szűrése, a vérnyomás rendszeres ellenőrzése. 

2.    Cukorbetegség: 
Ismert, hogy a cukorbetegség fennállása növeli a demencia kialakulásának kockázatát: minél hosszabb ideje áll fenn és minél súlyosabb, annál nagyobb kockázatot jelent (3). A jól kontrollált cukorbetegség önmagában és más betegségek megelőzése miatt is fontos. 
A demencia kifejlődése szempontjából az alacsony vércukorérték (hypoglykaemia) is jelentős tényező, így demenciában, idős cukorbetegeknél a célértékek megengedőbbek a vércukorszint beállítása során, mint fiatal betegek esetében. 
Fontos a diabetes szűrése, időszakos vércukor-ellenőrzés (laborban vagy ujjbegyből vett vérből). 

3.    Kóros elhízás: 
Hosszas követésű, nagy esetszámot feldolgozó tanulmány alapján a középkorúak kóros elhízása (30 feletti testtömegindex) és az időskori demencia között összefüggés áll fenn (4), nem is említve a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség ezzel együtt járó fokozott kockázatát. 

Fontos a normál testsúly vagy legalább az enyhe túlsúly elérése az időskor előtt. Ezzel összefüggésben: vannak bizonyos étrendi típusok (pl. a mediterrán vagy az északi típusú diéta), amelyek csökkenthetik a demencia kockázatát. A WHO a MIND diétát (Mediterranean-DASH Intervention for Neurodegenerative Delay) javasolja, mely a mediterrán és vérnyomáscsökkentő hatású diétát kombinálja. Jelenleg nincs bizonyított hatása egyik vitamin vagy antioxidáns, táplálékkiegészítő készítménynek sem, prevencióra önmagukban nem használjuk. 

Időskorban és demenciában általában csökken az étvágy, megváltozik az ízek érzékelése vagy az étkezés önmagában közömbössé válhat. Emiatt súlyvesztés, izomtömegvesztés következhet be. Ezáltal csökken a fizikai erő, ami akadályozza az önálló hely- és helyzetváltoztatást (székből felállni, eleséskor önállóan felállni stb.). 
Megelőzésként a fent ajánlott étrendek, a megfelelő fehérje-bevitel és a rendszeres fizikai aktivitás, torna javasolt. 

4.    Halláscsökkenés: 
Megfigyelték és követéses vizsgálatokkal igazolták, hogy a halláscsökkenésben szenvedők körében gyakrabban alakul ki demencia: valójában a legerősebb rizikófaktornak bizonyult (5). Szűrése és kezelése egyszerű, mindenképp szükséges odafigyelni rá! 

5.    Depresszió: 
Fiatalkori depresszív epizódok nem feltétlen társulnak demencia kialakulásával, de később- vagy időskorban az összefüggés egyértelmű. Mivel a depresszív hangulatzavar része lehet a demencia bevezető tünetegyüttesének, ezért az ok-okozati viszony nem tisztázott (6). 
Az időskori depresszió megfelelő kezelése késleltetheti a klinikailag megjelenő hanyatlást, és mindenképp csökkenti az izoláció és a belgyógyászati betegségek súlyosságát. Elsődleges nemcsak a beteg, hanem a hozzátartozók odafigyelése, segítsége, hogy időben forduljanak orvoshoz. 

6.    Szociális izoláció: 
A szociális aktivitás fenntartása mérsékli a demencia kialakulásának esélyét, nemtől, életkortól, kulturális háttértől függetlenül. Lehet szó a házastársi vagy más családi kapcsolatok megőrzéséről, barátokkal találkozásról vagy csoportos tevékenységről (sport, kártyajáték, zene, közösségi, vallásos) (7). 
Nincs specifikus aktivitás, ami a többinél jobb lenne, így válasszuk azt, amit a legjobban élvezünk és legkönnyebben teszünk a mindennapjaink részévé. Törekedjünk a személyes kapcsolattartásra, bár a feltörekvő internetes-okoseszközös módszereknek is megvan a kiegészítő szerepe. 

7.    Iskolázottság: 
A tanulás gyermek- és kamaszkorban éri el a maximális hatást, így az általános- és középiskolai tanuláson van a legnagyobb hangsúly (8). 
Ugyanígy lényeges, hogy a kialakult szellemi kapacitást a felnőttkorban is fenntartsuk pl. olvasással, sportolással, utazással, nyelvek tanulásával, zenéléssel. 

8.    Fejsérülések: 
Megfigyelték, hogy a nagyobb és főként ismétlődő fejsérülésekkel nő a demencia kockázata, így ezek megelőzése szükséges. Ezek többnyire közlekedési balesetek vagy például magasból esés. Specifikusan sportokra, például a bokszra jellemző az ismétlődő kisebb-nagyobb fejtrauma. Néhány betegségben vagy idősödő életkorban a bizonytalan járás is vezethet eleséshez – ennek lehetőség szerinti megelőzésére is gondoljunk.

9.    Fizikai aktivitás: 
A sporttevékenységek végzése, a fitt állapot elérése összességében csökkenti a demencia előfordulását; újabb megfigyelések szerint hasznos a már kifejlődött Alzheimer-demencia esetén is (9). A sportolási lehetőségeket befolyásolja az életkor, a betegségek és a környezet. 

Az aerob aktivitás, különösen a séta (napi 6-7000 lépés) minden életkorban javasolt. Erőedzést is végezhetünk (pl. nehezebb tárgyak emelése, nehezebb kerti munkák vagy épp a gumikötéllel edzésprogram) – ezzel az időskorban bekövetkező izomtömegcsökkenést is késleltetni lehet. 
Olyan mozgásformát válasszunk, amit élvezünk, és biztonságos a kivitelezése: lehet kertészkedés, jóga vagy csapatsport is.

10.    Dohányzás: 
A dohányzás fokozza a demencia kialakulásának esélyét; bármely életkorban hagyjuk abba, az kedvező hatású (10)! 
A szilárd elhatározáson, közvetlen környezetünk, családorvosunk segítségén kívül szükséges lehet az átmeneti időszakban pl. nikotintartalmú tapasz vagy gyógyszeres kezelés használata is. 

11.    Alkoholfogyasztás: 
Régóta ismert, hogy a fokozott alkoholfogyasztás (ez heti több mint 21 egységet jelent; 1 egység 8 g tiszta alkoholnak felel meg) növeli a demencia kockázatát. 
Emellett más, pszichiátriai és belgyógyászati kórképekkel, vitaminhiányos állapottal, fokozott sérülési kockázattal is társul. Kezelésében addiktológiai segítségre lehet szükség. 

12.    Légyszennyezés: a légszennyezettség – elsősorban a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásának negatív hatása – belgyógyászati betegségekkel kapcsolatban ismert tényező. Jelenlegi vizsgálatok szerint a demencia kialakulásának szempontjából is önálló rizikótényezőt jelent (11).

Több tényező átfedésben áll egymással, részben összefüggenek vagy negatívan befolyásolják egymást (pl. a fizikai inaktivitás súlynövekedéshez, az pedig cukorbetegséghez vezet).

 

 

Összegzés

A felsorolt életmódbeli változtatások nemcsak a diagnózis előtt lehetnek hatékonyak, a további állapotromlást is segíthetik megelőzni, így a demencia diagnózisa után is javallott a kockázatcsökkentő tevékenységeket folytatni. 
Idősödő életkorban kiemelendő a hallásjavító eszközök használata, a megfelelő minőségű alvás és étkezés, fizikai- és szellemi aktivitás fenntartása és a belgyógyászati betegségek kezelése. 
A szellemi aktivitás fenntartására minden eszközt megragadhatunk az aktuális állapotra adaptálva. Előtérbe kerülnek a memóriajátékok, a számolási, felismerési feladatok; mindehhez számítógépes alkalmazások fejlesztése folyik, magyar nyelven is. 
Orvosi diagnózis és gondozás is szükséges. Magyarországon minden diagnosztizált Alzheimer-kórban szenvedő beteg számára elérhetők a tüneti gyógyszerek. Fejlesztés és részben engedélyezés alatt állnak olyan gyógyszerek, amelyek lassítják az Alzheimer-kór lefolyását: érdemes tájékozottnak lenni, orvosunkkal beszélni. 
Fiatalkorban kiemelendő az iskolázottság megelőző szerepe, de a tanulás, az új ismeretek megszerzése minden életkorban fontos. Többnyire fiatal- és középkorú felnőttkorhoz köthető a dohányzás, alkoholizmus kialakulása is.
A középkorúak számára a fentieken túl fontos a hypertonia, cukorbetegség, elhízás vagy a depresszió megelőzése és kezelése, a halláscsökkenés szűrése.
Több út áll a rendelkezésünkre, hogy megelőzzük a szellemi hanyatlás kialakulását. Ezt nem lehet túl korán elkezdeni, de sohasem túl késő.

 

Irodalom

1.    Livingston G, Huntley J, Sommerlad A, Ames D, Ballard C, Banerjee S, Brayne C, Burns A, Cohen-Mansfield J, Cooper C, Costafreda SG, Dias A, Fox N, Gitlin LN, Howard R, Kales HC, Kivimäki M, Larson EB, Ogunniyi A, Orgeta V, Ritchie K, Rockwood K, Sampson EL, Samus Q, Schneider LS, Selbæk G, Teri L, Mukadam N. Dementia prevention, intervention, and care: 2020 report of the Lancet Commission. Lancet. 2020 Aug 8;396(10248):413-446. doi: 10.1016/S0140-6736(20)30367-6. Epub 2020 Jul 30. Erratum in: Lancet. 2023 Sep 30;402(10408):1132. PMID: 32738937; PMCID: PMC7392084.
2.    McGrath ER, Beiser AS, DeCarli C, Plourde KL, Vasan RS, Greenberg SM, Seshadri S. Blood pressure from mid- to late life and risk of incident dementia. Neurology. 2017 Dec 12;89(24):2447-2454. doi: 10.1212/WNL.0000000000004741. Epub 2017 Nov 8. PMID: 29117954; PMCID: PMC5729797.
3.    Zhou JB, Tang X, Han M, Yang J, Simó R. Impact of antidiabetic agents on dementia risk: A Bayesian network meta-analysis. Metabolism. 2020 Aug;109:154265. doi: 10.1016/j.metabol.2020.154265. Epub 2020 May 22. PMID: 32446679.
4.    Albanese E, Launer LJ, Egger M, Prince MJ, Giannakopoulos P, Wolters FJ, Egan K. Body mass index in midlife and dementia: Systematic review and meta-regression analysis of 589,649 men and women followed in longitudinal studies. Alzheimers Dement (Amst). 2017 Jun 20;8:165-178. doi: 10.1016/j.dadm.2017.05.007. PMID: 28761927; PMCID: PMC5520956.
5.    Loughrey DG, Kelly ME, Kelley GA, Brennan S, Lawlor BA. Association of Age-Related Hearing Loss With Cognitive Function, Cognitive Impairment, and Dementia: A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA Otolaryngol Head Neck Surg. 2018 Feb 1;144(2):115-126. doi: 10.1001/jamaoto.2017.2513. Erratum in: JAMA Otolaryngol Head Neck Surg. 2018 Feb 1;144(2):176. PMID: 29222544; PMCID: PMC5824986.
6.    Singh-Manoux A, Dugravot A, Fournier A, Abell J, Ebmeier K, Kivimäki M, Sabia S. Trajectories of Depressive Symptoms Before Diagnosis of Dementia: A 28-Year Follow-up Study. JAMA Psychiatry. 2017 Jul 1;74(7):712-718. doi: 10.1001/jamapsychiatry.2017.0660. PMID: 28514478; PMCID: PMC5710246.
7.    Evans IEM, Martyr A, Collins R, Brayne C, Clare L. Social Isolation and Cognitive Function in Later Life: A Systematic Review and Meta-Analysis. J Alzheimers Dis. 2019;70(s1):S119-S144. doi: 10.3233/JAD-180501. PMID: 30372678; PMCID: PMC6700717.
8.    Kremen WS, Beck A, Elman JA, Gustavson DE, Reynolds CA, Tu XM, Sanderson-Cimino ME, Panizzon MS, Vuoksimaa E, Toomey R, Fennema-Notestine C, Hagler DJ Jr, Fang B, Dale AM, Lyons MJ, Franz CE. Influence of young adult cognitive ability and additional education on later-life cognition. Proc Natl Acad Sci U S A. 2019 Feb 5;116(6):2021-2026. doi: 10.1073/pnas.1811537116. Epub 2019 Jan 22. PMID: 30670647; PMCID: PMC6369818.
9.    Saint-Maurice PF, Coughlan D, Kelly SP, Keadle SK, Cook MB, Carlson SA, Fulton JE, Matthews CE. Association of Leisure-Time Physical Activity Across the Adult Life Course With All-Cause and Cause-Specific Mortality. JAMA Netw Open. 2019 Mar 1;2(3):e190355. doi: 10.1001/jamanetworkopen.2019.0355. PMID: 30848809; PMCID: PMC6484624.
10.    Choi D, Choi S, Park SM. Effect of smoking cessation on the risk of dementia: a longitudinal study. Ann Clin Transl Neurol. 2018 Sep 5;5(10):1192-1199. doi: 10.1002/acn3.633. PMID: 30349854; PMCID: PMC6186929.
11.    Peters R, Ee N, Peters J, Booth A, Mudway I, Anstey KJ. Air Pollution and Dementia: A Systematic Review. J Alzheimers Dis. 2019;70(s1):S145-S163. doi: 10.3233/JAD-180631. PMID: 30775976; PMCID: PMC6700631.

 

Document ID: KEDP/DAFAHI,
Lezárás dátuma: 2023.11.23.