Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Meglepő összefüggést találtak az internethasználat és a demencia kialakulása között

A NYU School of Global Public Health kutatói által végzett friss tanulmány az internethasználat és az idősebb felnőttek demencia kialakulásának valószínűsége közötti összefüggést vizsgálta. A Journal of the American Geriatrics Society folyóiratban megjelent tanulmány érdekes eredményeket tárt fel.A kutatás alapján az 50 és 65 év közötti egyének mérsékelt és rendszeres internethasználata a demencia alacsonyabb kockázatával jár együtt, ami az aktív internethasználók esetén 1,54 százalékos kockázatot jelent, szemben az internetet nem használóknak az előbbinél szignifikánsan magasabb, 10,45 százalékos kockázatával. A túlzott, napi két óránál hosszabb internethasználat viszont potenciális kapcsolatot mutatott a demencia megnövekedett kockázatával.

A kutatók a University of Michigan's Health and Retirement Study adatait felhasználva hosszú távú elemzésbe kezdtek, 50 és 65 év közötti, demenciától nem szenvedő felnőtteket 17 évig követve. A résztvevőket 2002 és 2018 között kétévente megkérdezték internethasználati szokásaikról, 65 százalékuk számolt be rendszeres használatról, míg 21 százalékuk jelentős változást mutatott használati szokásaiban a vizsgált időszak során. Sajnos néhány résztvevő vagy elhunyt, vagy demencia alakult ki náluk a kutatás évei alatt.

A tanulmány érdekes eredményeket tárt fel: a rendszeres internetezők körében mindössze 1,54 százalékos volt a demencia kialakulásának kockázata, éles ellentétben az internetet nem használók táborával, akiknél ennél tehát jóval magasabb, 10,45 százalékos eséllyel alakulhatott ki ez a betegség. Ráadásul a demencia megjelenéséhez szükséges idő lényegesen hosszabb volt a rendszeres internethasználóknál. Kiderült azonban az is, hogy a napi két órát meghaladó internethasználat növeli a demencia kockázatát. Mint azt Gawon Cho, a tanulmány egyik szerzője megjegyezte:

"Az idősebb felnőttek körében a rendszeres internethasználók kisebb kockázatot tapasztalhatnak a demencia kialakulásában, mint a nem rendszeres felhasználók, és a késői felnőttkorban a rendszeres internethasználat csökkentheti a későbbi demencia előfordulásának kockázatát. Mindazonáltal a napi túlzott internethasználat negatívan befolyásolja a demencia kockázatát idősebb felnőtteknél."

Sok más tanulmányhoz hasonlóan természetesen mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a korreláció és az ok-okozati összefüggés közötti kapcsolat bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tetszik – mint az Claire Sexton, az Alzheimer-kórszövetség munkatársa elmondta (aki egyébként nem vett részt a kutatásban): "Lehet, hogy a rendszeres internethasználat fokozott kognitív stimulációval jár, és ezzel együtt csökkenti a demencia kockázatát. Ám az is lehet, hogy azok, akiknél már eleve kisebb a demencia kialakulásának a kockázata, nagyobb eséllyel használnak rendszeresen internetet."

Bár tehát az ok-okozati összefüggés továbbra is bizonytalan, a tanulmány alapján a mérsékelt és rendszeres internethasználat kognitív előnyökkel járhat az idősebbek számára, ami már így önmagában is megkérdőjelezi azt az uralkodó nézetet, hogy a képernyő előtt töltött idő káros a korosabb elmékre.