Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Meglepő: egy gyakori védőoltás csökkentheti a demencia kockázatát

Egy nagy méretű, közel háromszázezer ember bevonásával zajló elemzés eredményei alapján összefüggés állhat fenn az övsömör elleni védőoltás és a demencia előfordulási arányainak csökkenése között – számol be róla a Nature tudományos szakfolyóirat.

 

 

A május végén online formában közölt eredmények szerint ráadásul a kockázatcsökkenés nem elhanyagolható mértékű: a különféle demenciák, így az Alzheimer-kór kialakulásának esélye húsz százalékkal volt alacsonyabb azok körében, akik megkapták az övsömör elleni vakcinát.

Nem új keletű az elképzelés, miszerint bizonyos vírusos fertőzések szerepet játszhatnak egyes demenciás esetek kialakulásában. Már az 1990-es években nagy port kavart, amikor demenciában elhunyt személyek agyában herpeszvírust találtak angol kutatók. Az elmélet azóta is vitatott, ugyanakkor időről időre mégis születnek olyan eredmények, amelyek alátámasztani látszanak, hogy bizonyos vírusok jelenléte összefüggésben állhat neurodegeneratív betegségekkel, illetve hogy egyes oltások védő szerepet tölthetnek be a demenciával szemben.

Problémás kérdés ugyanakkor, hogy akik beadatják maguknak a védőoltásokat, általánosságban is egészségesebb életmódot folytatnak. Emiatt nem lehet teljességgel kizárni, hogy a demencia előfordulása nem épp az általános jobb egészségi állapot miatt alacsonyabb-e esetükben.

Most azonban egy természetes kísérletre nyílt lehetősége a kaliforniai Stanford Egyetem munkacsoportjának: dr. Pascal Geldsetzer epidemiológus vezetésével egy 2013-ban Walesben kezdett övsömör elleni oltási kampány utánkövetéses adatait elemezték a demencia kialakulása szempontjából. Az övsömört a bárányhimlőért is felelős, inaktív varicella zoster vírus (VZV) nevű herpeszvírus reaktiválódása okozza, és gyakran nagyon komoly fájdalmakkal és kiütéssel járó, főként időskori betegséget alakít ki.

A vakcinaprogramban az akkor 80 év alattiakat oltották be övsömör ellen. Amikor a célkorosztályba esők elektronikus egészségügyi adatait tekintették át, azt tapasztalták, hogy a vakcina felajánlását követő hét évben nagyjából a célszemélyek fele adatta be az oltást – körükben 8,5 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye, mint akik nem voltak jogosultak az oltásra. Tekintve, hogy az oltást csak a jogosultak fele adatta be, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az övsömör elleni vakcina összességében 19,9 százalékkal csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák előfordulásának esélyét.

A vizsgálattól független szakértők szerint ezek az eredmények igen biztatóak – habár további bizonyítékokra van szükség annak érdekében, hogy minden kétséget kizáróan megbizonyosodhassunk róla, hogy a demencia kockázatának csökkenése valóban a védőoltással áll kapcsolatban. Már csak azért is tűnnek meggyőzőnek az eddigi adatok, mivel újabb alátámasztását nyújtják a közel harmincéves elméletnek az agyban található vírusok potenciális káros hatásaival kapcsolatban.

Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a vakcina csupán elodázza a demencia kialakulását - az előnyös hatásokat ugyanis a beadást követő négy éven belül tapasztalták. Dr. Geldsetzer úgy nyilatkozott, miszerint az elemzést a közeljövőben újra el fogják végezni, arra fókuszálva, hogy a demencia kialakulásának kockázata vajon hét éven túl is kitart-e.

A publikáció kritikusai továbbá azt is kifogásolják, hogy a hatást főként nőknél tapasztalták és a férfiak körében sokkal kevésbé érvényesült a különbség a vakcinára jogosultak és nem jogosultak között a demencia későbbi előfordulásában.

A jövőben tehát a kérdés részletes elemzése és feltételezhetően klinikai próbák szükségesek ahhoz, hogy elkezdődhessen a párbeszéd a vakcina esetleges használatáról a demencia megelőzésében.