Demenciával él a barátom

Szemlézte: Pöltz Ágnes

2019.02.28. 08:00

Gondoskodás

forrás: Alzheimer Scotland

A demenciával élők számára nagy kihívás lehet egy barátság fenntartása. Mégis, egy olyan érzelmileg felkavaró időszakban, mint amikor valaki megtudja magáról, hogy Alzheimer-kórral vagy más demencia típussal kell megtanulnia együtt élni, egy barát támogatása és a hétköznapok normalitásának érzése mindennél többet jelenthet. Sajnos azonban a valóság az, hogy a demencia diagnózisát követően sok barátság megszakad.

 

A skót Alzheimer Társaság 2017-ben felmérést végzett a demencia és barátság témakörében. Azt találták, hogy a demenciával élők kétharmadának szakadt meg már barátsága, miután megkapta a diagnózisát. Emellett a demens személyek 60 százaléka érezte úgy, hogy nehezebben szánja rá magát társas eseményeken való részvételre. A demenciával kapcsolatos hétköznapi ismereteket pedig a válaszadók 90 százaléka érezte hiányosnak a társadalomban.

 

A szervezet ezért egy olyan kiadványt hozott létre, melyben a demenciával élők barátainak nyújtanak hasznos ötleteket arra, hogy a betegség különböző stádiumaiban miként is támogathatják szerettüket és lelhetnek örömet egymás társaságában.

 

A diagnózist követően

 

A demenciával élő személy számára rendkívül felkavaró lehet a diagnózist hallani, és előfordul, hogy nehezen tudják elfogadni a betegséget, esetleg tagadják azt. Vannak, akik aggódni kezdenek a körülöttük élőkért, míg mások dühöt éreznek. Ebben a szakaszban nagyon fontos egy elfogadó, támogató barát jelenléte.

 

  • Mindenképp maradjon kapcsolatban barátjával! Sokan ilyenkor válnak magányossá, ami tovább nehezíti a helyzetüket.

  • A diagnózis nagyon változatos érzelmeket ébreszt az érintettekben. Amennyire lehetséges, próbáljon meg türelemmel és elfogadással fordulni barátja felé.

  • Informálódjon a betegségről és annak mindennapi következményeiről. Így a jövőben hatékonyabban tudja majd támogatni demenciával élő barátját.

  • A barátja lehet, hogy többet fog hibázni és elfelejt dolgokat. Ez együtt jár az állapottal, ne vegye magára!

  • A demenciával együtt járó változások (fáradékonyság, feledékenység, érzelmi ingadozás, dezorientáltság) valamint a diagnózissal együtt járó stressz mind hatnak a kettejük barátságára. Próbálja meg elfogadni, hogy a dolgok változnak és barátjának lesznek néha rosszabb napjai.

  • A legtöbb, amit tehet a másikért, ha segít neki minél tovább önállónak maradni! Ne csináljon meg mindent helyette, de igyekezzen segíteni barátját abban, hogy megkapja a támogatást ott, ahol szüksége van rá a napi aktivitása érdekében. Ez olyan helyzetekben lehet kiemelkedően fontos, amikor a demenciával élő személy már nem vezethet autót vagy nem közlekedhet egyedül.

 

Amikor már egy ideje jelen van a demencia

 

Mivel mindegyik demencia típus lefolyása más és más, ezért eltér a különböző személyek állapotváltozása és élménye is egymástól. Mindazonáltal amikor barátunk már egy ideje demenciával él, szerencsés egyeztetni a róla gondoskodó hozzátartozókkal vagy ápolókkal arról, hogy miként tudják a legjobban fenntartani barátságukat.

 

Ebben az időszakban feltehetőleg már elfelejt a barátunk dolgokat és gyakran össze van zavarodva, továbbá már a gondolkodása is megváltozhatott az összezavarodott állapot, a megváltozott gondolkodás is. Emellett sok esetben mindennapos tevékenységekben szorulhat segítségünkre.

 

  • Azzal, hogy rendszeres kapcsolatban maradunk, barátunk önbecsülését és a normális élettel való kapcsolatát segítjük elő.

  • Érdemes a közös múltunkból származó zeneszámokat, fotókat, filmeket és emlékeket segítségül hívni a megélt pillanatok felelevenítése érdekében.

  • Ameddig csak lehetséges, vonjuk be barátunkat a társas eseményekbe!

  • Próbáljuk meg elfogadni a demenciával élőt olyannak, amilyen most. A régi időkkel való összemérés csak fájdalmas érzéseket idéz elő mindkettőnkben.

  • Amikor többen vannak egy társaságban, mindig beszélünk közvetlenül is a demens barátunkhoz, ne hagyjuk ki a társalgásból és feltételezzük azt, hogy nem figyel, vagy nem érti, amit mondunk.

  • Az olyan testi kontaktus, mint egy ölelés vagy a másikba karolás nagyon megnyugtató és kellemes érzést jelent a demens személyek számára is.

  • Ne feledkezzünk meg a róla gondoskodó hozzátartozóiról sem – akár a házastársáról, gyerekéről vagy más rokonáról van szó! Amíg barátunkkal időt töltünk, ők egy rövid időre kiszakadhatnak a mindennapokból vagy épp elvégezhetnek fontos teendőket.

 

A demencia előrehaladott stádiumaiban

 

Amikor a demencia már nagyon előrehaladott állapotban van, vagy a beteg az élete végéhez közeledik, sokszor úgy érezhetjük, hogy tehetetlenek vagyunk. Azonban még ebben a nehéz helyzetben is számtalan mód van rá, hogy jó barátokként ott legyünk a másik mellett.

 

A legsúlyosabb stádiumban a demenciával élő már nem biztos, hogy felismeri akár a legközelebbi hozzátartozóit vagy tulajdonát. Sokan rendkívül gyengék lesznek, vannak, akik elveszítik beszédkészségüket és segítségre szorulnak az evésben és mozgásban.

 

  • Továbbra is töltsünk időt a barátunkkal! Lehet, hogy már nincsen tudatában annak, hogy kik vannak körülötte, de mindenképpen nagyon nagyra értékeli az emberi kapcsolatot. Továbbra is meséljünk neki szép régi emlékeinkről.

  • Támogassuk a barátunkról gondoskodókat, kiváltképp, ha családtagokról van szó. Egy pár órányi szünet számukra a mindenséget jelentheti.

  • Legyünk nagyon figyelmesek: egy-egy apró mozdulat vagy jel könnyen utalhat arra, hogy a demenciával élő kényelmetlenül érzi magát vagy fáj valamije. Már jól ismerjük barátunkat, használjuk fel ezt a tudást arra, hogy dekódoljuk a jeleit!

  • Rendkívüli segítséget jelent a barátunknak, ha azután is látogatjuk, hogy ápolási otthonba vagy kórházba kerül. Az ismerősség sokat jelent egy stresszes, nehéz helyzetben.

  • Miután barátunk távozik közülünk, akkor is támogathatjuk a szeretteit. A közös emlékeink és az, hogy milyen sokat jelentett számunkra a barátsága, vigaszt hozhat a hozzátartozóknak is.