Nem csupán a lélek tükre lehet a kézírás
Kézírásunk sebessége és összetettsége agyunk egészségéről is árulkodhat egy friss kutatás eredményei szerint – írja a BBC Science Focus magazinja.

Legalábbis erre a következtetésre jutottak a kutatók, akik idős személyek bevonásával vizsgálták a kérdést, egy egyre nehezedő írási feladatsor segítségével. Az eredményekből kiderült, hogy összefüggés állhat fenn a kézírás gyorsasága és stílusa, valamint a szellemi hanyatlás mértéke között.
Dr. Ana Rita Matias, a tanulmány vezető szerzője szerint ugyanis az írás nem csupán mozgásos tevékenység, hanem fontos betekintést enged az agy állapotába. A portugál Évora egyetemének oktatója kiemelte, hogy az írás olyan összetett gondolkodási folyamatokat igényel, mint a motoros kontroll, az érzékszervi információk értelmezése, valamint a mozdulatsor megtervezése és kivitelezése.
A feladat összetettsége miatt az írásunkban az életkor előrehaladtával bekövetkező változások segíthetnek megérteni, hogy mi is történik az agyban.
Az időzítés és a vonalhúzás összetettsége szoros kapcsolatot mutat azzal, hogy az agy miképp tervezi és hajtja végre a cselekvéseket ; mindez pedig a munkamemória és végrehajtó funkciók épségétől függ – magyarázza a szakértő.
Amikor ezekben a gondolkodási folyamatokban hanyatlás áll elő, úgy válik a kézírás egyre lassabbá, töredezettebbé és koordinálatlanabbá.
A vizsgálatban ötvennyolc személyt vizsgáltak, akik mind idősek otthonában éltek. Közülük harmincnyolc személynél állapoították már meg korábban a szellemi hanyatlás bizonyos fokát.
A résztvevők két feladatot kaptak. Az első során mindössze a toll irányításának kontrollálási képességét mérték fel; mégpedig úgy, hogy az időseknek húsz másodpec leforgása alatt tíz horizontális vonalat vagy legalább tíz pontot kellett rajzolnia. Mivel ezek meglehetősen egyszerű feladatok voltak, nem mutattak szoros együttjárást a szellemi hanyatlás mértékével.
Ám amikor a második feladatra került a sor, amiben először egy összetett mondatot kellett lemásolniuk, majd egy bonyolult mondatot hallás után leírniuk, már jóval nagyobb különbségeket találtak a kutatók. A diktálás során három tényező emelkedett ki: a betűk magassága, az írás elkezdése, valamint a feladat elvgzésére fordított idő.
A tollbamondás során ugyanis igen összetett dolgot kérünk az agytól: egyszerre kell odafigyelni az elhangzottakra, feldolgozni a beszédet, átfordítani a hallott hangokat írott betűkké, valamint koordinálni a kézmozgásunkat.
Matias kiemelte, hogy a hosszabb, kevésbé kiszámítható vagy nyelvtanilag összetettebb mondatok fokozott terhelést jelentettek a gondolkodási folyamatok számára.
A kutatók most azt remélik, hogy a jövőben sikerülhet kifejleszteni olyan írásos teszteket, amelyek segítenek felmérni a szellemi hanyatlás mértékét a demenciában érintett személyeknél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
Felejtek.hu