"Az ember úgy hal meg, hogy még él"

Pomaranski Luca interjúja a Női Váltó oldalán

 

Alattomos és mostohán kezelt betegség az Alzheimer-kór, amely tömegeket érint, de alig tudunk valamit róla. Gyakran nemcsak a beteg, de a hozzátartozók is rámennek, hogy végignézik, ahogy a szerettük lassan elveszíti a teljes személyiségét. „Ezt nem lehet felfogni. Én sem hittem el, mi következik majd”, mondja Kollár István, az Alzheimer című dokumentumfilm készítője, aki a forgatás során személyesen is érintetté vált.

    
Kollár István, a film készítője véletlenül találkozott a betegséggel több mint öt évvel ezelőtt. Akkor ismerkedett meg Máriával, aki akkor már nyolc éve ápolta fekvőbeteg férjét.

 

– Róla szerettem volna egy portréfilmet készíteni, de amikor megtudtam, hogy a férje Alzheimer-kórban szenved, megdöbbentem: nem ilyennek gondoltam ezt a betegséget. Akkor kezdtem el utánanézni a témának, és meglepődtem, mennyire kevés az információ róla. Ahogy azon is, mennyire durvák a számok: nagyjából ötévente megduplázódik a demens betegek száma a világban. Mindeközben az Alzheimer-kórt sem gyógyítani, sem kezelni, sem megelőzni nem tudjuk jelenleg. Így indultam el ezen az úton, amelynek az eredménye az Alzheimer című dokumentumfilm.

Ahhoz képest, hogy mennyi embert, hány családot érint, alig hallunk valamit az Alzheimer-kórról, ellentétben például a mellrákkal…

– Mostohán kezelt betegség, de ez a társadalom hibája is. Sokan elrejtik a betegeket, szégyellik a helyzetüket, tabuként kezelik. Ezért nincs például pontos statisztika sem a betegekről, sokszor a háziorvos sem tud róluk… Szerencsére azért lassan javul a helyzet, már vannak például hozzátartozói klubok, amelyek segítenek feldolgozni ezt a szinte feldolgozhatatlan helyzetet. Ráadásul szinte semmit nem tudunk erről a betegségről. Nem tudjuk, mi az oka, nem tudjuk gyógyítani, sem megelőzni, legfeljebb találgatások vannak. Annyi biztos, hogy az agyban kialakuló fehérjelerakódás okozza, amely alatt az idegszálak elhalnak és megszűnik a kapcsolat az idegsejtek között. De hogy ez miért alakul ki, azt senki sem tudja. Demenciaellenes gyógyszerek kutatására több pénzt költenek világszerte, mint az összes többi betegségére együttesen. Nem véletlen, mert rengeteg embert érint, és ez a szám csak nőni fog.

 

A cikk folytatását a Női Váltó oldalán olvashatja