Megnyílhat az út a korai Alzheimer-diagnózis előtt

Szemlézte: Pöltz Ágnes

2021.10.18. 07:48

A demenciáról

forrás: Medical News Today

Az Alzheimer-kór és más demenciák megjelenését gyakran előzi meg az úgynevezett
enyhe szellemi hanyatlás (mild cognitive impairment, MCI). Ez az állapot enyhe, időnként
alig észlelhető változásokat szokott jelenteni. Ugyan lehetséges az MCI korai jeleit felfedni
olyan képalkotó eljárásokkal, mint a funkcionális MRI (fMRI), azonban a felvételek
értelmezése nehéz feladat.


Most azonban litván kutatók kifejlesztettek egy olyan számítógépes algoritmust, ami
kiküszöbölheti ezt a problémát és megnyithatja a kaput a korai diagnózisalkotás felé. Az
eredmények szerint ugyanis az algoritmus 99 százalékos pontossággal dolgozik.
Az MCI a normális öregedési folyamatok és a szellemi hanyatlás és demencia közötti
köztes állapotként írható le, amiből gyakran, de nem minden esetben alakul ki Alzheimer-
kór vagy más demencia. A vizsgálat épp ezt a jellegzetességet igyekezett kihasználni.


A kutatás vezetője, Dr. Rytis Maskeliūnas elmondta, hogy világszerte azon törekvés
fogalmazódik meg, hogy minél előbb, szinte még a tünetek megjelenése előtt kellene
felfedezni az Alzheimer-kórt. Így a betegek állapota hosszú időn keresztül szinten tartható
volna és lehetőség szerint minél többet profitálhatnának az elérhető kezelésekből. Az
enyhe szellemi hanyatlás stádiumában felfedezett betegség tehát a legjobb esélyeket
adná a demenciával élőknek arra, hogy jó legyen az életminőségük.


A korai diagnózisnak érzelmi, társas és orvosi előnyei is vannak és lehetővé teszi a
betegeknek a tervezést jogi, pénzügyi és ellátásbeli kérdésekben. Ezen kívül arra is esélyt
ad, hogy klinikai vizsgálatokban vehessenek részt.


Ennek érdekében az MCI sátdiumban történő felismerés a legcélravezetőbb. Mivel az
FMRI képek értelmezése időigényes és nagy szakértelmet kívánó feladat, a
számítógépes, úgynevezett mélytanulás ideális megoldásnak tűnik a tudósok számára.
Ráadásul ennek segítségével az egészen apró, az emberi szemnek láthatatlan
elváltozások és mintázatok is kiszűrhetőek.


A mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatócsoport a vizsgálat során 138 személy
fMRI eredményét használta fel. A résztvevők között a szellemi hanyatlás hat különböző
stádiuma volt jelen a tejesen egészségestől az Alzheimer-kórig. Az algoritmus a korai MCI
és az Alzheimer-kór között 99,9 százalékos pontossággal volt képes különbséget tenni. A
gépi tanulás szinte ugyanilyen magas, 99,95 százalékos sikerességet mutatott a kései
MCI és Alzheimer-kór, valamint az MCI és a korai MCI közötti különbségtételben is.


Dr. Maskeliūnas kiemelte, hogy habár a vizsgálatuk nem a legelső a témában, az áttörést
az jelenti, hogy eddig az ő algoritmusuk tűnik a legpontosabbnak. Hozzátette, hogy a
laborkörülmények mindig pozitív irányban torzítanak, ám azt várja, hogy kórházi
körülmények között is legalább 85 százalékos pontossággal lesz majd képes dolgozni a
program – ami már jelentős segítséget jelenthet egy gyakorló orvosnak a diagnózis
megalkotásában.


Habár sok további vizsgálat szükséges még, mire ezek az algoritmusok az orvoslás
mindennapi részét képezhetik, a jövőben nagy haszonnal kecsegtetnek. A korai állapotban
kiszűrt demencia vagy annak megemelkedett kockázata ugyanis lehetőséget adhat az

orvosoknak arra, hogy korai kezeléseket rendeljenek el. A technológia segíthet az
orvoslást olcsóbbá és ezáltal többek számára elérhetővé tenni.