Kérdések-Válaszok

Nem ismer meg a nagymamám

Tisztelt Doktor Úr!Gyakran előfordul, hogy a nagymamám nem ismeri meg a családtagokat, illetve szeretné meglátogatni régen elhunyt édesanyját. Tíz évvel ezelőtt agyvérzése volt, mostanában sokat panaszkodik szédülésre. Hogyan tudnánk javítani az állapotán?

Kedves Kérdező!

Az agyi érkatasztrófák általában bizonyos betegségek – mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívbetegség vagy az érelmeszesedés – szövődményeként jelentkeznek. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy ha nem megfelelően kezelik őket, közvetlenül is ronthatják a magasabb agyi működéseket. Mivel a beteg agyvérzése tíz évvel ezelőtt volt, nem kizárt, hogy attól függetlenül jelentkező szellemi hanyatlással állunk szembe, ilyen például az Alzheimer-kór.

Véleményem szerint akkor segít a nagymamájának, ha odafigyel az alapbetegségeinek gondozására. A rendszeres otthoni vérnyomásméréssel, vércukorméréssel, illetve az adatok rögzítésével sokat segíthet a kezelőorvosának abban, hogy a legoptimálisabb terápiát találja meg a beteg számára.

A betegségek azonosításához neurológiai átvizsgálás lenne szükséges, ami áll egyrészt egy fizikális vizsgálatból, másrészt beszélgetésből, valamint a neurológus által indokoltnak tartott eszközös vizsgálatokból (pl. koponya CT, nyaki nagy erek Doppler-vizsgálata, laborvizsgálatok stb.). Ezeknek a betegségeknek a kezelésével javítható a beteg szellemi teljesítménye, legalábbis lassítható a hanyatlása. Az átvizsgálás után, ha szükséges, a megfelelő szakrendelés (pl. dementia, cerbovascularis stb.) veszi gondozásba a beteget. Így a kezelést a továbbiakban az adott betegségre specializált orvosok biztosítják.

A leírás szerint a nagymama időnként tájékozatlanul viselkedik. Az ilyen epizódok száma csökkenthető, ha sikerül kialakítani egy olyan napirendet, amely igazodik a beteg állapotához. Érdemes ugyanabban az időpontban étkeznie, aludnia, sétálnia stb. Ebben az életkorban már mindenfajta változás elősegítheti a zavartság kialakulását. Segíthet, ha a beteg előtt mindig van óra, naptár. A beteg teendőit érdemes feljegyezni számára, és egy jól látható helyre tenni. Hasonló okokból ajánlott a családtagok fotóival is körbevenni.

Elfelejtek dolgokat – Ez már Alzheimer-kór?

Tisztelt Szakértő!Korábban nem volt jellemző rám, de mostanában elfelejtek dolgokat. Hogyan fejleszthetem a memóriámat? Milyen vitaminok segíthetnek? 43 évesen gyanakodnom kellene Alzheimer-kórra vagy agydaganatra?

Kedves Kérdező!

A feledékenység oka nem csak „szervi” betegség lehet, a háttérben lelki probléma is állhat, például hangulatzavar vagy nagyfokú szorongás. A kimerültség szintén okozhat ilyen tüneteket. Gondolja végig, hogy ezek közül fennáll-e valamelyiknek a lehetősége az Ön esetében. Ha nem, és a tünetei már aggasztóak, mindenképp érdemes lenne neurológushoz fordulnia, hogy a kezdődő demencia lehetőségét kizárják.

Próbálkozhat Magne B6 és B-vitamin komplex alkalmazásával. Széles a kínálat, de a patikákban tudnak segíteni a választásban. Ezeknél speciálisabb gyógyszereket csak szakorvos javasolhat. Általában a szellemi tevékenység, keresztrejtvényfejtés, logikai feladatok, illetve az olvasás segít a memória, a gondolkodás karbantartásában.

Agydaganatra abban az esetben kellene gyanakodni, ha egyéb testi tünetek is jelen lennének. Ennek a betegségnek nem a feledékenység a vezető tünete. Az Alzheimer-kór később szokott jelentkezni, illetve korai változatának akkor áll fenn a veszélye, ha a családban már előfordult. Amennyiben az életmódváltás és a vitaminok szedése ellenére sem tapasztalható változás az állapotában, forduljon orvoshoz, kérje neurológus segítségét.

Gyász és Alzheimer-kór

Tisztelt Szakértő!A nagymamám Alzheimer-kórban szenved. Nem rég meghalt a férje, és azóta romlott az állapota. Nem tudja, hogy éppen milyen nap van, elfelejti a megbeszélt időpontokat, távoli ismerősöket nem tud megnevezni. Van esélye a felépülésre, gyógyítható a betegsége?

Kedves Kérdező!

Ez a betegség nem gyógyítható, a nagymama már nem fog felépülni. A demencia tüneteinek kialakulását és előrehaladását csak lassítani tudják, megállítani vagy visszafordítani nem.

A kezeléshez neurológiai vizsgálat szükséges, amit elvégezhetnek a helyi gondozóban vagy ambulancián. A demencia típusának megállapítása után gyógyszeres kezelést, értágítókat javasolhatnak. Esetleg kipróbálhatnak recept nélkül kapható készítményeket, például B12-vitamint, illetve folsavat. A gyógyszerek és a táplálékkiegészítők alkalmazása mellett hasznos lehet, ha egy kicsit megmozgatják a mama agyát. Fejtsenek vele keresztrejtvényt, végezzen logikai feladatokat, egyszerűbb számításokat, vagy nézegessék együtt a térképet. Az ilyen tevékenységek segítenek a szellemi képességek megőrzésében.

Említette, hogy a nagymamának mostanában hunyt el a férje. Ebben az esetben az is elképzelhető, hogy depressziós tünetek fokozzák a demencia tüneteit. Mindenképp fontos lenne egy alapos elmeorvosi vagy neurológiai kivizsgálás.

Öröklődő Alzheimer-kór

Kedves Doktornő!A családomban eddig két esetben diagnosztizáltak Alzheimer-kórt. A nagyszüleim után most az édesapámnál is felmerült a gyanú. Az érdekelne, hogy genetikai vizsgálattal kideríthető-e, hogy én is hajlamos vagyok a betegségre?

Kedves kérdező!

Elképzelhető, hogy az Önök családjában öröklődik a betegség. Nem írta, hogy a családtagjainál hány éves korban alakult ki a demencia, de az Ön életkorából kalkulálva az édesapjáét az Alzheimer-kór korai változata feltételezhető nála. Ebben az esetben ismert néhány genetikai marker, amely kimutatható az Ön véréből is. Ez azonban nem rutin eljárás, ezért nem végzik el mindenhol. Azt, hogy az Ön lakóhelyén van-e erre lehetőség, a helyi pszichiátrián tudja megkérdezni, illetve a legközelebbi orvosi egyetemi centrum neurológiai osztályán.

Oda nem illő szavak

Tisztelt Doktornő!Gyanús tüneteim vannak, például elfelejtem az ismerőseim nevét, pedig minden nap találkozom velük. Észrevettem, hogy gyakran oda teljesen nem illő szavakat mondok, például autó helyett almát. A hallásom is romlik, a mély hangokat alig hallom. Egyre többször fáj a fejem. Az édesapámnak is ilyen tünetei voltak, ő Alzheimer-kóros volt. Milyen orvoshoz forduljak?

Kedves Kérdező!

Életkorából fakadóan még meglehetősen korai volna Alzheimer-kórra gyanakodni, bár a betegségnek van korán jelentkező változata is. Csináltatnia kellene egy laborvizsgálatot, majd ezt követően egy neurológiai vizsgálatot, illetve egy koponya CT-t. Ha minden lelete negatív, akkor jelentkeznie kellene a pszichiátrián, ahol megvizsgálják, hogy a tüneteit nem hangulatzavar okozza-e. Ha mégis a szellemi hanyatlás jeleit észlelnék Önnél, gyógyszeres kezelésben részesül.

Az MR-vizsgálat önmagában nem elég

Tisztelt Doktor Úr!MR-vizsgálaton vettem részt, mert sokat romlott a memóriám. A vizsgálat eredményeit azonban nem értem: „Atrophia cerebri. Apró vascularis laesiok az arteria cerebri media ellátási területében.” Mit jelent ez? Lehet-e ebből időskori demenciára vagy Alzheimer-kórra következtetni?

Kedves Kérdező?

Első kérdésére a válasz agysorvadás, melynek fokáról azonban nem nyilatkozik. Érdemes tudnia, hogy ez önmagában nem feltétlenül jelent betegséget. A kor előrehaladtával az agyszövet bizonyos fokú csökkenése természetes folyamatnak tekinthető. Az „apró vascularis laesiok az arteria cerebri media ellátási területében” pedig azt jelenti, hogy korábban apró, tüneteket nem feltétlenül okozó, keringési zavarai voltak, amelynek a nyomát mutatja az MRI.

A második kérdésre a válasz, hogy a memóriazavar okáról egyetlen képalkotó vizsgálat eredménye alapján nem lehet nyilatkozni. A demencia átvizsgálásához – a képalkotó vizsgálatok mellett – részletes neurológiai, pszichológiai, illetve laborvizsgálatok is tartoznak. A pontos diagnózist csak ezen vizsgálatok eredményeinek ismeretében lehetne felállítani. Az MR-vizsgálatot kérő orvossal konzultáljon az eredményekről.

Figyelmetlenség vagy demencia?

Kedves Szakértő!Újabban feledékeny vagyok. Élelmezésvezetőként dolgozom, és gyakran alapvető dolgokat elfelejtek, például a csirkepörkölthöz nem írok csirkehúst. Nem emlékszem az előzetesen megbeszélt dolgokra, éppen csak dereng valami. Mi történik velem?

Kedves Kérdező!

Az Ön által leírt memóriazavar inkább figyelmetlenségnek tűnik, és nem tényleges szellemi leépülésnek. Ennek oka lehet a sok stressz, a kimerültség és a fáradtság is.

Érdemes lenne csináltatnia egy labort és egy EKG-t. Javaslom a vérnyomás, illetve a pajzsmirigyhormonok ellenőrzését is. Ha az eredmények semmilyen eltérést nem mutatnak, neurológiai és pszichiátriai kivizsgálást javaslok. Ott meg tudják állapítani, hogy szenved-e hangulatzavarban, illetve egyéb lelki megbetegedésben.

A demencia korai formája előfordulhat fiatal korban is, de elsősorban akkor, ha a családban már ez megesett. A pszichiátriai kivizsgálás erre is kiterjed, majd ennek megfelelően megbeszélhetik a szükséges és lehetséges kezelési módokat.

Hol kezdjem a kivizsgálást?

Tisztelt Szakértő!Az egyik hozzátartozómmal kapcsolatban merült fel bennem az Alzheimer-kór gyanúja. Szeretném tudni, hogy milyen orvoshoz forduljunk. Milyen vizsgálatok szükségesek a betegség megállapításához?

Kedves Kérdező!

Javaslom, hogy először a beteg vegyen részt egy alapos testi kivizsgáláson, amely segít annak megállapításában, hogy a panaszokat nem vitaminhiány vagy egyéb tápanyaghiány okozza-e. Pajzsmirigybetegség és számos egyéb testi betegség is állhat a tünetek hátterében.
Ha minden lelet negatív, akkor a továbbiakról neurológiai, valamint pszichiátriai szakrendelésen tudnak tájékoztatást nyújtani, például a lehetséges gyógyszeres kezelésekről, vagy az otthonban való elhelyezésről.

Személyiségváltozás

80 éves édesapám viselkedése az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Valótlan dolgokat állít, és a téveszméihez makacsul ragaszkodik. Bántó, irigy, agresszív és rosszindulatú lett. A testvére Alzheimer-kórban szenved, ezért arra gyanakszunk, hogy nála is valamilyen agyi leépülés okozza a változást. Lehetséges ez?Kedves Kérdező!

Édesapja viselkedésének ilyen fokú megváltozása valószínűleg összefüggésben lehet bizonyos agyi keringési zavar által okozott károsodással, amely időskorban gyakran előfordul. A panaszok egyéb ideggyógyászati betegség tünetei is lehetnek, például agydaganat, időskori elbutulás.
A panaszok okának kiderítése érdekében javaslom, hogy forduljanak orvoshoz. Érdemes lenne felkeresni egy ideggyógyászati szakrendelést. Szükséges lehet koponya CT, nyaki ultrahang vizsgálat, és egyéb képalkotó vizsgálat. Emellett javaslom az édesapja pszichiátriai kivizsgálását is.

Otthoni ápolás

Tisztelt Doktor Úr!Édesanyám Alzheimer-kórban szenved, és a mindennapi teendők ellátásában segítségre szorul. Egész nap nem tudok vele lenni, nem tudok hozzá költözni, és szűkösek az anyagi körülményeim. Szeretnék információkhoz jutni, hogy honnan kaphatnánk segítséget, akár az otthoni ápolás keretében, akár idősek otthonában.

Kedves Kérdező!

Tapasztalataim szerint nem minden esetben érdemes az otthoni gondozás és felügyelet mellett letenni a voksunkat, azonban a hozzátartozók igényei, illetve az egyéb körülmények családonként eltérnek. Vannak, akik szívesebben tudják beteg családtagjukat otthoni környezetben, mások viszont biztonságosabbnak látják az idősek otthonában történő ellátást.

Az én meglátásom szerint az édesanyja ápolásához célszerű lenne első körben a háziorvosához fordulni. Amennyiben szakápolást igénylő feladatokat – például sebkezelés, infúziózás, katéterezés stb. – is kell végezni, havonta 14 alkalommal napi egyszer tb által finanszírozott viziteket lehet igényelni szakápolást végző szolgálattól. Az orvosa pontosan meg tudja mondani, hogy melyik az illetékes szolgáltató az édesanyja lakhelyén. Szakorvosi javaslatra a szolgáltatás évente további három alkalommal meghosszabbítható. Tapasztalataim szerint a szolgáltatóknál lehet igényelni, hogy az elrendelt alkalmakon felül néhány órára önfinanszírozó formában is kijárjanak, és segítsenek az édesanyjának.

Másik lehetőségként háztartási, alapellátási (gondozási, felügyeleti) feladatokra javasolnám az önkormányzat segítségét, akik a munkanapokon szociális alapon tudnak segítséget nyújtani.

Önfinanszírozó formában 24 órás ottlakásos felügyeletet is igényelhetnek. Ilyenkor egy gondozó látja el az édesanyját és a házvezetői feladatokat. A feladatok nehézségi fokától függően a gondozók általában négyhetente váltják egymást. Ilyen típusú szolgáltatást akár társaságunk is tud biztosítani az ország bármelyik területén.

Baleset után memóriazavar

Tisztelt Doktor Úr!Három és fél éve autóbalesetet szenvedtem. Az eset óta nagyon rossz a memóriám. Gyakran előfordul, hogy ugyanazt ugyanannak a személynek egy nap leforgása alatt többször is elmondom anélkül, hogy emlékeznék rá. Gyakran egy mondat közepén elakadok, mert nem jut eszembe az adott szó. Milyen szakrendelésre menjek a problémámmal?

Kedves Kérdező!

A feledékenységgel – mivel határterület – két szakterület foglalkozik: a neurológia és a pszichiátria. Ezeken a szakrendeléseken elvégzik a szükséges vizsgálatokat, és az eredmények alapján célzott terápiás kezelést kaphat. Azt javaslom, hogy vigye magával a baleseti kezelés teljes dokumentációját. Ha akkor készült például koponya CT, annak lelete is legyen Önnél.

A pszichiátriai szakvélemény elkerülhetetlen

Tisztelt Doktornő!A 81 éves édesanyám egyedül él, de a viselkedése egy ideje megváltozott. Elfelejti, hogy hova teszi a dolgait. Ha nem talál valamit, azzal magyarázza, hogy éjjel ellopták tőle. Nem ismeri meg a saját ruháit sem, de elutasítja az orvosi segítséget. Mit tehetnék érte?

Kedves Kérdező!

Az Ön által leírt tünetek egyértelműen az édesanyja szellemi leépülésére utalnak. Bármilyen további lépéshez pszichiátriai vagy neurológiai vélemény szükséges, vagyis el kell vinniük a helyi neurológiai szakrendelésre, pszichiátriai gondozóba vagy ambulanciára. Ha tiltakozna, mondják azt, hogy csak egy apró, őt zavaró tünet miatt kell részt vennie a vizsgálaton. Ezzel a módszerrel általában sikerül a beteg beleegyezését elnyerni.
Az ambulancián tudnak olyan gyógyszereket javasolni, amelyek lassíthatják a tünetek kialakulását. Mindemellett érdemes lenne elgondolkodniuk azon, hogyan fogják hosszú távon megoldani az ellátását. Valaki otthon maradhat vele a családtagok közül, vagy fogadhatnak mellé szakképzett gondozót, esetleg elhelyezhetik idősek otthonában. A szervezést minél hamarabb el kell kezdeni, de ehhez pszichiátriai vélemény szükséges. A beteget mindenképp el kell juttatniuk a vizsgálatra.

Fogyaszthat alkoholt az Alzheimer-kórban szenvedő beteg?

Kedves Doktornő!Az egyik barátomnál megállapították, hogy Alzheimer-kórban szenved. Gyógyszert még nem szed, és most lesz a születésnapja. Az érdekelne, hogy ihat-e alkoholt a nagy napon?

Kedves Kérdező!

Általában a demenciában szenvedő betegeknek nem javasoljuk az alkoholfogyasztást, mert rontja a figyelmet és az emlékezőképességet. A barátja azonban egy alkalommal, kis mennyiségben ihat a születésnapján.

Bizonytalan tünetek

Tisztelt Doktor Úr!Az édesanyám az elmúlt hónapban látványosan lefogyott, sokat szédül, és már három alkalommal elesett. Gyengének és fáradtnak érzi magát. Jártunk neurológusnál, aki a tüneteket a vérnyomásával magyarázza. Azóta tudomásomra jutott, hogy a nagymamám Alzheimer-kórban szenvedett. Felmerült bennem a gyanú, hogy édesanyám esetében is erről van szó, és nem csak a vérnyomása a felelős. Lehetséges, hogy örökölte a betegséget?

Kedves Kérdező!

A panaszok hátterében sok betegség állhat. Feltétlenül indokolt egy alapos kivizsgálás. Az Alzheimer-kór gyakran lappangva, lassan jelentkezik. Előfordul, hogy nem tipikus tünetekkel kezdődik. A leírt tünetek önmagukban nem gyanúsak, ha egyéb panasz nem kíséri őket, például feledékenység, a viselkedés megváltozása. Ha mégis nyugtalanítja az édesanyja állapota, javaslom, hogy forduljanak orvoshoz, kérjenek neurológiai és pszichiátriai kivizsgálást.

Tévedhet ennyi orvos?

Kedves Doktornő!Úgy érzem, jelentősen lelassultak a tanulási képességeim. Ezt az új munkahelyemen is szóvá tették már. Nehezen értek meg, de könnyen elfelejtek dolgokat. Ez eddig nem volt jellemző rám. A problémámmal orvoshoz fordultam. A leleteim (EEG, CT) negatívak lettek, a Wechsler-féle IQ teszten 120-as eredményt értem el. Látott neuropszichológus, két neurológus, egy pszichiáter és egy pszichológus. Megállapították, hogy nincs mentális problémám, és depresszió ellen felírtak egy enyhe gyógyszer kombinációt. Ennek ellenére meg vagyok róla győződve, hogy a demencia kezdeti tüneteit tapasztalom. Hova fordulhatok még?

Kedves Kérdező!

A memóriaproblémák hátterében állhatnak neurológiai, belgyógyászati és pszichiátriai kórképek is. A mennyiben az organikus okot kizárták, felmerülhet a szorongás és a depresszió lehetősége. (Ugyanez igaz a koncentrációs problémákra is.) Ugyanakkor mindenki esetében érvényes, hogy az érdeklődési körén kívül eső dolgokat – akaratától függetlenül – nehezebben tanulja meg. A monotonitás szintén nehezítheti a koncentrációt.
Úgy gondolom, hogy az elvégzett vizsgálatok megfelelő módon kizárták az agyi folyamatok lehetőségét, de ezt a kezelőorvosa tudja pontosan megítélni, ahogy arról is ő dönthet, hogy szükséges-e további képalkotó vizsgálatokat végezni (pl. MRI). Az állapotát magyarázhatja a fent említett depresszió vagy szorongásos kórkép. Ebben az esetben a terápia folyamán a panaszai javulni fognak.

Alkoholizmus következményeként fellépő demencia

Tisztelt Doktor Úr!Az öcsém nagyon sok alkoholt fogyasztott, epilepsziás rohama is volt, ezért kórházi ápolásra szorult. Jelenleg kissé zavart, keveri a múltat és a jelent. Mivel az édesanyánknak is volt ehhez hasonló, Alzheimer-kórhoz kapcsolódó tünete, ezért felmerült bennem a gyanú, hogy az öcsém is ezzel a betegséggel küzd. Lehetséges?

Kedves Kérdező!

A krónikus alkoholfogyasztás következtében kialakulhat agykéregsorvadás, a mentális funkciók romlása, demencia, mely azonban nem Alzheimer-kór, hanem az alkohol toxikus hatásának következménye.
Az alkoholizmus előidézhet hallucinációkat, zavart állapotot, és az Ön által említett epilepsziás rohamot is. Feltétlenül indokolt lenne az alkoholprobléma kezelése.

Vizsgálati eredmények értékelése

Tisztelt Doktornő!Édesanyám három hónapja agyi infarktuson esett át, amely során sérült a beszédközpontja. A jogosítványa lejárt, ezért neurológiai és pszichológiai vizsgálatokat végeztek nála. A vizsgálatokról a következőket írták: „Kissé felpörgött maniform, neurotikus vonásait objektivizálja. A MAWI teszt eredménye IQ: 90, verbális IQ: 94, cselekvésesben elért IQ: 87. Demencia index 21%, ami jelentős leépülést jelez. A Hewson féle indexei 8 item esetében jeleznek neurózist.” A beszéde szépen fejlődik, de ezek az eredmények aggasztanak. Mit jelentenek ezek az értékek?

Kedves Kérdező!

Az IQ (intelligencia kvóciens vagy hányados) az alacsony tartományban van. Az átlagos IQ 91-109. Ezt fel szokták bontani verbális és cselekvéses részre. A demencia index 15% felett kóros, azaz mentális hanyatlást jelez. A demencia többek között az agyi infarktus következtében is kialakulhat. A Hewson indexek segítségével pszichológiai tesztben el lehet különíteni a különböző kórképeket. Megmutatja, hogy organikus eltérés vagy neurotikus kórkép (szorongás, depresszió) áll-e a panaszok hátterében. A maniform vonás azt jelenti, hogy valaki felpörgött állapotot mutat a vizsgálatkor.

A szellemi leépülést számos betegség előidézheti, melyek között szerepelhetnek visszafordítható és visszafordíthatatlan okok. Ettől függ, hogy az édesanyjának milyen terápiára van szüksége, illetve javulhat-e az állapota. Az agyi infarktuson kívül egyéb kórkép is állhat a probléma hátterében. Pontos prognózist csak a kezelő neurológus tud adni. A megfelelő szellemi és fizikai aktivitás azonban minden esetben fontos, ebben a család sokat segíthet.

Alzheimer-kór vagy „csak” depresszió?

Tisztelt Doktor Úr!A 75 éves édesanyám kezelő orvosa Alzheimer-kórra gyanakodik, de én úgy gondolom, hogy nem azok a tünetei, mint amiket erről a betegségről olvastam. Az édesanyám nem agresszív, tudatánál van, és mindenkit név szerint megismer. Azt azonban valóban nem tudja megmondani, hogy hány éves, éppen milyen nap van, és evett-e már aznap valamit. Nem érdekli semmi. Nagyon sokat alszik, mindig fáradtnak érzi magát, ezért egyáltalán nem akar kikelni az ágyból. Két hónapja elesett, azóta nagyon fél. Nem lehet, hogy ez depresszió, és nem Alzheimer-kór?

Kedves Kérdező!

Az Alzheimer-kór a demencia egyik fajtája, amely kezdetben a rövid távú memóriát érinti, a hosszú távú memória később károsodik. A leírtaknak megfelelően a páciens először nem emlékszik arra, hogy mit csinált aznap (például evett-e), vagy hova tette a dolgait. Ettől függetlenül nem zárható ki a depresszió sem, amely idős korban gyakran valamilyen testi betegség következményeként alakul ki. Az aktivitás csökkenése és az örömképtelenség is utalhat depresszióra, ahogy az eleséstől való félelem szorongásra.

Érdemes lenne az édesanyját elvinni neurológiai vagy pszichiátriai szakrendelésre. Emellett sokat javíthat az állapotán, ha közös programokat szerveznek, növelik a fizikai és a szellemi aktivitását, és odafigyelnek az életminőségére.

Nem tudja követni a beszélgetést

Kedves Doktornő!Az édesanyám újabban mindent elfelejt. Pár perc elteltével már nem emlékszik arra sem, hogy miről beszélgettünk, de előfordul, hogy már a beszélgetés közben is elakad. A képi információkat egyáltalán nem tudja értelmezni. Nem tudja kezelni a pénzt, ezért nem mer vásárolni. Minden döntését hosszas hezitálás előz meg. Alzheimer-kórra gyanakszom, de nem akar orvoshoz menni, mert retteg ettől a betegségtől. Mit csináljak?

Kedves Kérdező!

A leírtak alapján lehetséges, hogy helyes a gyanúja, de számos egyéb pszichiátriai probléma is állhat a tünetek hátterében, például szorongás, téveszmék.

Javaslom, hogy az édesanyját először a háziorvosához vigye el valamilyen egyéb okkal, például vérnyomás ellenőrzése stb. Ha sikerül, a vizsgálatok alapján a háziorvos további vizsgálatokat javasolhat, például neurológián vagy pszichiátrián. Lehetséges, hogy a háziorvos véleményét jobban elfogadja majd az édesanyja. Próbálja meggyőzni azzal az érvvel, hogy a vizsgálati eredmények alapján olyan segítséget kaphat, amelytől jobban fogja érezni magát, jobb kedve lesz, könnyebben elláthatja saját magát és a mindennapi teendőit.

Stressz és Alzheimer-kór

Tisztelt Doktornő!Az anyukám (56 éves) nagyon stresszes életet él, a vak édesapját ápolja. Azt tapasztalom, hogy sok mindent elfelejt. Ugyanazt a kérdést pár perc múlva újra felteszi, mert nem emlékszik rá, hogy már egyszer megkérdezte, illetve a válaszra sem emlékszik. Sokat rendezi a dolgait, de sosem tudja, hogy mit hova tett. A nagymamámnak is ilyen tünetei voltak, ő 58 évesen halt meg, és akkor már nem ismerte meg az anyukámat. Hogyan lehet ezt a betegséget gyógyítani?

Kedves Kérdező!

Valószínű, hogy a családjukon belül halmozódik ez a betegség. Ez azt jelenti, hogy az édesanyjánál nem csak a stressz okozza a tüneteket, hanem valamilyen szervi elváltozás is áll a háttérben. Elképzelhető, hogy a betegség az Alzheimer-kór korai változata. Pontos diagnózist csak neurológiai és pszichiátriai vizsgálatot követően lehet mondani.

Javaslom, hogy menjenek szakorvoshoz, ahol a megfelelő gyógyszerekkel lassíthatják a demenciával járó folyamatokat. A betegséget megállítani vagy visszafordítani azonban nem lehet. Ha az édesanyja demenciában szenved, minél korábban kezdik el a kezelést, annál tovább meg lehet őrizni a szellemi frissességét.

Segíthet az is, ha az édesanyjára háruló stressz mértékét csökkentik, illetve rendszeres napirendet alakítanak ki a számára, ami javíthat a feledékenységén.